Keresési eredmények erre: Szentendre
A langobardok az Elba folyó mentéről Csehországon át a Dunántúlra vándorló nép 510-től 568-ig, át lakott Pannóniában és Szentendre mai területén is. A langobardok magukat skandinávnak, minden germán nép legendás őshazájából származónak tartották. A történetírás őket tartja az „utolsó barbár nép”-nek, mely a Római Birodalom területére betelepedett. Nevüket a férfiak jellemző, kapták, melyet őshitük szerint […]
Ha az országban bárhol járva megkérdezik, hogy hol laktok s válaszként megnevezitek Szentendrét, szinte mindig elhangzik: „De jó nektek! De szeretnék én is ott lakni!” Szentendre valóban különleges város. Gyönyörű a természeti környezete a Dunával és Pilis-hegység délkeleti szélének dombsoraival, varázslatos hangulatú a műemléki belváros szűk, kanyargós, gyakran lejtős utcáival, bennük számtalan templommal és […]
Az oldal az Emberi Erőforrások Minisztériuma Önkormányzati fenntartású, járásszékhelyi múzeumok projektjeire nyújtott, 24903-2/2015/KOZGYUJT azonosító számú pályázati támogatásából valósult meg.
A Tanácsköztársaság kikiáltásának híre csak másnap, március 22-én terjedt el Szentendrén. Ekkor érkezett meg a városba politikai megbízott, , aki a város főterén összehívott népgyűlésen kikiáltotta a proletárdiktatúrát. Még ugyanezen a napon a városházán összeült egy frissen választott, 55 tagú munkástanács, mely megszakítás nélkül 36 órán át tanácskozott. A másfél napos ülés első és legfontosabb […]
1918 októberére nyilvánvalóvá vált, hogy az Osztrák Magyar Monarchia a háborút elveszítette, s az is, hogy a Birodalom széthullik, területén független nemzetállamok jönnek létre. Az embereknek – különösen a véres harcokból hosszú idő után hazatérő katonáknak – elege lett az elhúzódó háborúból és a vele járó nélkülözésekből. Sorozatos tüntetések kezdődtek Pesten, amelyek különösen akkor erősödtek […]
Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc alatt viszonylagos nyugalom volt Szentendrén. A március 15-dikei pesti események másnapján a reformmozgalmakban kezdettől az élen járó Pest Vármegye határozatot hozott, hogy a megye összes településén tanácsüléseket kell tartani a lakosság tájékoztatására, a „bal magyarázat elkerülése, álhírek elterjedése és rosszakarat által netalán megkísérlendő félrevezettetések meggátlása tekintetéből” . Így került sor március […]
A Szentendrén a 18. században kibontakozó szerb virágkort a 19. században stagnálás, majd lassú hanyatlás követte. Ennek fő okait az 1800-as években a Balkánon és hazánkban is bekövetkező, a város társadalmi életére hatást gyakoroló nagy változásokban, valamint a Szentendrét is sújtó természeti katasztrófákban kereshetjük. 1815-ben Miloš Obrenović vezetésével kirobbant a szerb felkelés. A Duna, a […]
A Szamárhegy tövében, a Püspöki Székesegyháztól néhány lépésre található az egyik legszebb terünk, a Rab Ráby tér. Közepén egy ősöreg hársfa alatt a város egyik utolsó, még megmaradt kútja áll. A tér legszembetűnőbb épülete egy 1768-ban emelt szőlősgazda ház. Hajdani tulajdonosa foglalkozásáról a kapu zárókövébe faragott szőlőfürt árulkodik, s ugyanezt jelzi az utcára nyíló kovácsoltvas […]
Szentendrét gyakran nevezik a „szerbek Rómájának”. 1690-ben a menekülők a pátriárka vezetésével érkeztek ide, s ezzel a város egy időre a Szerb Ortodox Egyház központjává is vált. Bár 1739-ben a patriarchátus Karlócára került át, Szentendrének a Budai Szerb Püspökség székvárosaként továbbra is meghatározó szerepe maradt a szerbség vallási és világi életében. Szentendre ugyanis nem csak […]
A középkori Szentendréről fennmaradt dokumentumokban nincs utalás arra, hogy itt iparos tevékenység folyt volna. A hagyományos falusi jobbágyközösségek önellátásra rendelkeztek be, a munkájukhoz szükséges eszközöket és a ruhaneműket többnyire maguk állították elő. Mivel a falvakban és a mezővárosokban nem vált el egymástól a mezőgazdaság és a kézműves tevékenység, Magyarországon a török kor előtt céhek csak […]