Ha az országban bárhol járva megkérdezik, hogy hol laktok s válaszként megnevezitek Szentendrét, szinte mindig elhangzik: „De jó nektek! De szeretnék én is ott lakni!”

Szentendre valóban különleges város. Gyönyörű a természeti környezete a Dunával és Pilis-hegység délkeleti szélének dombsoraival, varázslatos hangulatú a műemléki belváros szűk, kanyargós, gyakran lejtős utcáival, bennük számtalan templommal és ódon házakkal, melyekben múzeumok, galériák, vendéglők, kicsi boltok hívogatják az embereket.

Nem véletlenül nevezték el Szentendrét „ékszerdoboz”-nak, a városban járkálva lépten-nyomon úgy fedezhetjük fel a szépségeket, mintha egy míves ládikában kutatva egymás után találnánk meg a drágaköveket. Ez az oka annak, hogy városunk önmagában is, de különösen a Dunakanyart felfedező turisták számára kihagyhatatlan megállóhely. A belvárosi múzeumokban minden évben annyi vendéget fogadnak, mint Szentendre lakosságának kétszerese, a Skanzenben pedig ugyanennek a számnak a négyszerese is megfordul évente!

Ráadásul Szentendrén szinte mindig történik valami: januártól decemberig egymást követik az ünnepek és fesztiválok, kiállítások, koncertek, színházi előadások, kirakodóvásárok, olyan sűrűséggel, hogy néha választani sem lehet közülük.

Vajon tudatosul-e minden szentendreiben, hogy hová született, vagy hogy milyen nagyszerű helyre vetette a sorsa? Ha a családotoknak vendége érkezik, el tudjátok-e kalauzolni őket a városban? Meg tudjátok-e fogalmazni, hogy minek köszönhető a varázslatos szentendrei hangulat, ismeritek-e a város látnivalóit és gyakran láthatatlan értékeit? Ha már gyűjtöttél is ilyen tudást, mi, a helytörténeti portál összeállítói úgy gondoljuk: nincs olyan rakott szekér, amelyre ne férne még egy kéve!

Tanulmányaitok során ötödik osztálytól tanuljátok az emberiség történelmének legfontosabb korszakait az őskortól a közelmúltig. Gondoltatok-e már arra, hogy a valóban nehezen belátható, néha több évezredes időbeli távolság helyileg nincs is olyan messze tőlünk?

A letűnt korok földdel betemetett, majd a régészek munkájának eredményeként feltárt tárgyi emlékei közül a legszebbek a múzeumok vitrinjeiben láthatók, de ma is gyakran fordul elő, hogy egy-egy útépítés, épület alapozás során felszínre kerülnek leletek. Bizony, a történelemtanulás során oly távolinak tűnő múlt ma is itt van a földben, a cipőtalpatok, a házatok, a kertetek alatt! Vagyis minden nagy történelmi folyamat „megtörtént” itt is: a neolitikus forradalom, a rézkor, a bronzkor és a vaskor népei Szentendrén és környékén is nyomokat hagytak, a Római Birodalom nemcsak a távoli Itáliában, de Ulcisia Castrában is virágzott (s éppen itt kezdődött meg hanyatlása). A Duna vagy a Bükkös-patak partján is állhattak honfoglalás kori jurták és földünket is taposták tatár, török és császári hadak, II. világháborús német és szovjet csapatok!

Kalandozásra hívunk benneteket közös múltunkban, azt remélve, hogy e honlap segítségével az iskolai tananyag élvezetesebbé válik, s mivel mindez itt, helyben történt, ezáltal személyesebbé, átélhetőbbé válik számotokra!