Keresési eredmények erre: Szentendre
Szerkesztés alatt
Ahogy a várostörténet áttekintése során egyre közelebb jutunk a jelenkorhoz, úgy lehetünk szinte egészen biztosak abban, hogy élő szemtanúk, a déd- vagy nagyszüleitek generációja még őriz emlékeket ebből az időszakból. Az egész Európát megrendítő 1956-os magyar forradalom és szabadságharc kutatása mégsem egyszerű feladat: a mindössze 13 napig tartó eseménysor után rettenetes megtorlás következett, melynek során […]
A II. világháború alatt történt szentendrei eseményekről az előző olvasmányoktól eltérő, „rendhagyó” módon kívánunk megemlékezni. S ezzel egyúttal egy – persze megfelelő felkészülés után – bárki által kipróbálható történeti kutatási módszert, az oral history-t, az is szeretnénk nektek bemutatni. A háború 77 évvel ezelőtt tört ki, így több, még ma is köztünk élő szentendrei gyerekként […]
Szarajevó, 1914. június 28. 10 óra 50 perc. Gavrilo Princip, boszniai szerb diák, az „Ifjú Bosznia” szerb titkos szervezet tagja három lövéssel halálra sebezte Ferenc Ferdinánd főherceget, az Osztrák-Magyar Monarchia trónörökösét és feleségét, Hohenberg (Chotek) Zsófia hercegnőt. Tettének oka: Ferenc Ferdinánd Dalmáciát, Horvátországot és Boszniát egységes délszláv birodalomrészként az Osztrák-Magyar Monarchiához kívánta csatolni s ezzel […]
A Bükkös-patakon átívelő Apor-hidat és a Fő teret köti össze Szentendre „főutcája”, a Dumtsa Jenő utca. A 20. számú házon emléktábla jelzi, hogy itt lakott az utca névadója, aki Szentendre mezőváros utolsó főbírója és a rendezett tanácsú város első polgármestere volt. A közigazgatás reformjával is foglalkozó, 1848-as áprilisi törvények után megszűntek Szentendre mezővárosi előjogai és […]
A Rákóczi szabadságharcot lezáró szatmári békekötés (1711) után Magyarország viszonylagos függetlenséget élvezhetett. A felkelés – bár elbukott – kivívta, hogy a Habsburgok eredeti terveivel ellentétben az ország nem süllyedt gyarmati sorba. Ez biztosította a következő években az ország lakóinak, s köztük az újonnan érkezetteknek is az immár békés fejlődés kereteit. A Szentendrére betelepült délszlávoknak – […]
A törökök kiűzése után az ország középső részén – a hódoltsági időkben is gyarapodó, mindvégig a szultánoknak adózó alföldi khászvárosokon kívül – többségükben gyéren lakott, vagy teljesen elnéptelenedett falvak maradtak. A Habsburg Birodalom számára létfontosságú volt, hogy „éléskamrája” legjobb termőföldjein lévő, a 17. század végére munkáskezek nélkül maradt településeket benépesítse. A Hódoltsági területekre újonnan betelepedő […]
A történettudomány a kisebb és nem is az egyértelműen győztes csaták között tartja számon, nekünk, szentendreieknek azonban érthetően különös jelentőségű ez a városunk határában lefolyt, a törökök megfutamodásával végződő ütközet. 1684-ben a Szent Liga hadai Buda felszabadításának hadműveleteit több irányból, egyszerre indították. Első és legfontosabb céljuk a Buda körül kialakult török védelmi övezet szétzúzása, a […]
Talán helyesebb lenne így fogalmazni: amiről a szentendrei középkori töredékek mesélnek, hiszen ennek a kornak a régészeti kutatása itt igen nehéz. A belvárosban található épületek, utak, terek felújítása előtt végzett ásatások során, vagy csatorna- és egyéb közművek miatt mélyített árkok megfigyelése — leletmentések — eredményként rendre kerülnek elő középkori falmaradványok, de ezek teljes kiterjedését legtöbbször […]