A Kr. e. 3. évezred közepe táján több hullámban és több irányból addig ismeretlen népcsoportok jelentek meg a Kárpát-medencében, összekeveredve a rézkor végi népekkel. Az újonnan érkezők földművelésen alapuló állandó telepei hosszabb életűek voltak, mint a rézkori, jellemzően állattenyésztő, vándorló népeké.

A budakalászi és a szentendrei Duna parton a korai bronzkorban a harangedények népe jelent meg. Nevüket a jellegzetes, tűzvörös színű, fordított harang formájú, karcolt és bepecsételt sávokkal díszített kerámiákról kapták.

Az edénytípus elterjedését brit kutatók a sörivás kultúrájának terjedésével hozták összefüggésbe. Ezt megerősítik a spanyolországi természettudományos vizsgálatok: a harangedények egyes anyagmintáiban sör és mézsör maradványokat azonosítottak.

A harangedények népének telepei egész Európában, déli-északi irányban Észak-Marokkótól Szicílián át Lengyelországig, nyugat–keleti irányban az Atlanti-óceán partjaitól, Spanyol- és Franciaországtól, valamint Hollandiától a Csepel-szigetig és Budakalász–Szentendréig — nem összefüggő területen, hanem szigetszerű gócokban — a tengerpartok és a nagyobb folyók mentén alakultak ki.

A nép emlékanyaga — a csak rájuk jellemző V fúrású csontgombok és a különlegesen vékony falú, míves kerámiaedények – a már említett országokon kívül a brit szigeteken, Írországban, Skóciában, nagy területen Anglia keleti és déli partjainál, de Nyugat-Angliában, Stonehenge körzetében is előkerültek. A kultúra minden előfordulási helyén megfigyelhető a napkultusz: gyakoriak a kör alakú, középen dudoros, különböző méretű aranykorongok, ezek a mai álláspont szerint napszimbólumok. Ez volt az első nép, mely a réz és a bronz mellett a rangot jelző nemesfémeket is megmunkálta. Az őskori kultúrák közül először náluk megfigyelhető a társadalmi rang apáról fiúra történő öröklődésének rendje.

A kutatók megállapításai szerint a harangedények népe hadi sikereit a korszak „csúcsfegyverének”: a kifinomult technikával öntött, súlyos fém alabárdnak köszöneti. A nép harcias életmódjára utalnak a férfi sírokból előkerülő fegyverek is.

Világviszonylatban ma ismert legnagyobb temetőjüket (1070 sírt) Budakalászon tárták fel a Ferenczy Múzeum régészei a 2000-es évek elején.

A harangedények népének leletei Szentendrén a Duna mellett, Pannónia-telepen, a Pannónia-dűlőben és a Vasúti villasoron kerültek elő.