Keresési eredmények erre: Szentendre
A soknemzetiségű város mindennapi életéről beszédesen tanúskodnak az ebből az időből már rendelkezésünkre álló hagyatéki leltárak, az inventáriumok, a boltok árukészletének összeírásai valamint a Ferenczy Múzeum helytörténeti gyűjteményében a korszakból fellelhető tárgyak. A 18. század első felétől egyre gyakoribb hagyatéki összeírások és végrendeletek azt jelzik, hogy a városban rövid időn belül kialakult egy olyan jómódú, […]
A szerb betelepülés utáni Szentendréről a korábbi évszázadokhoz viszonyítva bőségesebb ismeretekkel rendelkezünk. A leírásokból képet kaphatunk az ekkor már falu helyett említett település vonzó, színes, sok szempontból különleges világáról: „… küllemét és etnikai (nemzetiségek, népcsoportok szerinti) összetételét tekintve Szentendre fokozatosan szerb városias jelleget öltött. Az utcákon, a főtéri keresztnél, lévő piacon, a kocsmákban, a céhekben, […]
A Rákóczi szabadságharc 1703-ban, alig több mint egy évtizeddel a szerbek szentendrei letelepedése után robbant ki. Erről a korszakról a város történetét tárgyaló ismeretterjesztő munkák vagy hallgatnak, vagy csak annyit jegyeznek meg, hogy a szabadságharcban a Habsburg-hű szentendrei szerbek nem vettek részt. A valóság azonban ennél kicsivel árnyaltabb. A szabadságharc közvetlen előzményének tekinthetők az ország […]
A több mint 300 éve velünk élő délszlávok Magyarországra történő betelepülésének előzményeiről az első sorban a nagy európai nemzetek és hazánk eseménytörténetére fókuszáló tankönyvekből szinte semmit nem tudhatunk meg. A folyamatok mélyebb megértéséhez ezért át kell ismételnünk néhány fontos történelmi és egyháztörténeti eseményt, s a 15. század végére a törökök által elfoglalt Balkánról és benne […]
A hódoltsági területek török (katonai) közigazgatás szerinti átszervezése 1541-ben, Buda csellel történt elfoglalása után kezdődött meg. Talán leginkább a mai régió fogalmához hasonló az I. Szulejmán szultán által bevezetett vilajet (tartomány), más néven beglerbégség, melyeket kisebb egységekre – a megyéknek megfelelő – osztottak fel, ezek élén bég (törökül bej) állt. Magasabb rangú hivatalnokok, a beglerbégek, […]
Szentendre középkori virágzását elősegítő földrajzi elhelyezkedése, az, hogy a település a királyi-királynéi székhelyeket, Esztergomot, Visegrádot és Budát összekötő úton fekszik, a török korban nagyon is hátrányára vált. A háborús események az itt lakóknak sok szenvedést okoztak, majd a falu teljes elnéptelenedéshez vezettek. A források szerint az 1526-os mohácsi csata után a Budáig vonuló török seregből […]
Az Árpád-kor 300 éve alatt a nagy európai szerzetes- és apácarendek mindegyike megjelent Magyarországon. Rendházakat kezdetben csak a magyar királyok és királynék alapítottak. Később főurak és gazdag családok is támogatták rendházak építését, s Fulcóhoz hasonlóan sok módos ember hagyta összes javait – vagy egyes birtokait – szerzetes- vagy apácarendekre. Számos középkori perirat bizonyítja, hogy ezzel […]
Szentendre középkori történetének időrendben második, a Pannonhalmi Főapátság levéltárában fennmaradt dokumentuma egy 1146-ban készült végrendelet, amelyben egy Fulko nevű, idegenből Magyarországra települt hospes (vendég) hagyatkozik javairól. Az iratban – a ma ismert források között elsőként – már a település neve, , azaz Szent András is szerepel. Ezért ezt az oklevelet gyakran „Szentendre keresztlevele”-ként is említik. […]
Egy több mint ezer éves oklevél szövegének olvasása nem könnyű feladat, még akkor sem, ha a középkori latinból mai magyar nyelvre fordították le. Mivel azonban ez az oklevél tartalmazza Szentendre első, még nem név szerinti említését, talán mégis érdemes egy próbát tenni! ,,A szent és oszthatatlan Háromság nevében. István Isten kegyelméből a pannonok királya. Ha […]
A Kárpát-medence elfoglalása több lépcsőben történt. A 896-ban, Árpád vezetésével a Vereckei-hágón és bevonuló hadak és az Erdély felől érkező nép először a Duna vonaláig, az alföldi területeket foglalták el. A Dunántúlt s ezzel együtt a mai Szentendre területét — a frank Arnulf királynak nyújtott katonai segítség, majd Arnulf halála után — csak 900 nyarán […]