A római hitvilágban Minerva a kézművesség és az ipar védője, később a bölcsesség, a háború és a gyógyítás istenasszonya. Ő volt Jupiter és Juno mellett a capitoliumi triász, vagyis a római Capitolium dombon szentéllyel megtisztelt legfőbb istenhármas harmadik tagja.

Sok évvel az események után már nem lehet titok a szobrocska előkerülésének nem mindennapi története.

A mindössze 9,2 cm-es tárgy a 2. században készülhetett, korai görög Pallas Athéné szoborminták alapján. Valószínűleg sokáig a tábor egyik lakójának larariumában, házi szentélyében állt. A szobor mégsem a katonai vezetők lakóhelyei, vagy a legénységi szállások környezetében, hanem a déli táborfalon kívül került elő.

2004-ben, egy hétfő reggelen a déli kapu és táborfal feltárásának aznapi folytatása előtt az ásatásvezető régész észrevette, hogy a megelőző hét végén a lezárt területre illetéktelenek hatoltak be. Erről árulkodott a talajba fúrt öt kicsi lyuk, amelyből valószínűleg pénzérméket emelhettek ki a tolvajok, akik minden bizonnyal fémkeresővel dolgoztak. (Ekkor a múzeumnak még nem volt ilyen eszköze, így maradhattak közvetlenül a felszín alatt fémtárgyak.)

A múzeum természetesen megtette a feljelentést és rövidesen megérkeztek a nyomozók is.

Még aznap délelőtt – egy olyan részen, amelyet a kalózrégészek szerencsére nem kutattak meg – a talajfelszín alatt néhány centiméterrel megtalálták a Castrum területén feltárt mindmáig legszebb tárgyat, a bronz Minerva szobrocskát, melynek a kapuhoz közeli, de a falon kívüli elhelyezkedéséből arra lehet következtetni, hogy azt a tábor elhagyása (valószínűleg menekülés) során ejthette el valaki.

Még belegondolni is szörnyű, hogy ha a tolvajok véletlenül azt a területet is átvizsgálják, akkor ez a kivételes szépségű műtárgy mindörökre elvész a tudomány és a szentendrei múzeumszerető közönség számára!

A múzeum természetesen levonta a szükséges következtetéseket: már ugyanennek a hétnek a végére rendelkezett egy fémkeresővel, s ezután soha többé nem fordult elő, hogy a felszín közelében fémtárgyak maradtak.

Időközben szabályozás született a törvényszegő „kincskereső” tevékenység visszaszorítására. Ma már nem csak a kalózrégészeket, de az 1711 előtti, muzeális értékkel bíró tárgyakat illegálisan árusítók mellett az orgazdákat — azokat a személyeket, akik megveszik ezeket — is büntetik.

A gyönyörű bronz Minerva szobrocska a Ferenczy Múzeumi Centrum várostörténeti állandó kiállításában csodálható meg.